A mosható betétekről: alapok

Ha az ember mosható pelenkát használ, általában tudatosan teszi. Tisztában van az eldobható pelenkák körüli egészségügyi és környezeti aggályokkal, valamint a költségekben rejlő különbséggel. Ennek a tudatosságnak azonban megvan az a veszélye, hogy előbb-utóbb elgondolkodik, hogy ha a babának jobb a mosható, akkor neki magának vajon nem?
A mosható tisztasági és intim betétekről, közkeletű nevén "mamapelusokról" van szó. Azt hiszem, ennek használata még a textilezők körében sem nevezhető általánosnak, de egyre inkább terjed. Az első reakció általában valami olyasmi, hogy "Pfuj, ennyire azért én nem vagyok sötétzöld!". Ám ha az ember egyszer kipróbálja, többet nem akar visszatérni a műanyaghoz.

Igen, a mosható betétek a mamák számára is kényelmesebbek, olcsóbbak és egészségesebbek. Sokan számoltak be arról, hogy a görcsök csökkentek a textilbetétek használatával, számos orvos pedig összefüggésbe hozza a hüvelyi fertőzéseket (sőt, egyesek a méhnyakrákot is!) a műanyag betétekkel és a tamponnal.

Ma már Magyarországon is egyre nagyobb választékban kaphatók mosható intim betétek. Tisztasági betétet tudomásom szerint egyelőre egyik hazai bolt sem forgalmaz, holott sokan ezt könnyebben cserélnék le textilre, mint az egészségügyi betéteket. De mivel ez is könnyűszerrel, akár anyagmaradékból (pl. pelenkavarrásból lehullott darabokból) is megvarrható házilag, már akkor is érdemes készíteni egy-két mintadarabot, ha az ember csak ki szeretné próbálni, vajon ez neki való-e.

A neten számos szabásminta található, de a legegyszerűbb, ha fogjuk a kedvenc eldobható betétünket, és azt rajzoljuk körül. A mamapelus készülhet flanelből, frottírból vagy más nedvszívó, természetes anyagból (mint a bambusz vagy a kender), lehet tölthető, szárnyas, lehet rajta vízzáróréteg... A lehetőségek végtelenek és egyéni igényeink szerint alakíthatók.

És nem utolsó szempont, hogy egy szép anyagból készült betét még a nehéz napokat is feldobja...